A tenyésztés szépsége

Sokszor gondolkodtam, mi hajt, hogy újabb almot, almokat tervezzek, valósítsak meg. Elvégre, már minden olyan megszületett nálam, amire anno vágytam. Aztán mindig rájövök, a lehetőség, hogy valami eddig új, vagy nem várt “kis csoda” születik. Aztán persze vagy megvalósul a következő alomnál, vagy nem. Az élet már csak ilyen.

Mostanában amúgy el vagyok kényeztetve. 🙂 Rexek, szaténok, olyan színben, ami még nem volt, elveszettnek hitt gémvariációk újra feltűnése… Szóval na, vannak izgalmas dolgok. De persze, itt is bejön, hogy kétszer nem ismétlődik, akkor sem, ha nagyon szeretnéd.

rexgyerek

lila kölyök, de nem lett rex

Mondjuk itt van a váratlanul feltűnt rex kölykök esete. Ismételt párosítás, na vajon lett újra? Á, dehogy. 🙂 De majd esetleg a harmadik próbálkozásra. Vagy van egy szuperül sikerült alom, benne szebbnél szebb kölykökkel. Na, akkor megvan az ideális szülőpár! Aha, a következő alomig, amiben lesz pár szép, meg pár kevésbé sikerült kölyök.

Szóval a szakmai kíváncsiság a hajtóerő, az újabb almoknál. meg persze a tudat, hogy ha megszületik valami “szupercsoda”, az de jó.

Tenyésztők, ha valakinél ez a csodavárás nincs (már) meg, akkor inkább hagyjátok abba. Nem szabad belefásulni, vagy csak a pénzért hajtani. Addig érdemes csinálni, amíg van benne ez a plusz.

 

Álvemhesség

Betegség? Természetes dolog? Végül is mindegy, mert a tenyésztők valamikor szinte biztosan szembesülnek vele, és akkor kezelniük kell a problémát.

Kialakulása a csapatban élő állatoknál gyakori. Mivel több fajnál (pl. kutyafélék) így segítenek be az alárendelt, utódokat nem nevelő nőivarú csoporttagok a domináns nőstény kölykeinek nevelésébe. Illetve ha a nőstény esetleg elpusztul, vagy nem termel tejet, van aki átvegye a helyét a kölykök felnevelésében. Szóval az értelme megvan a jelenségnek, de a háziasított állatoknál inkább probléma a megjelenése.

Hogyan vesszük észre? Nos nyúlnál nem mindig okoz jellemező tüneteket, bár az étvágy megnövekedése, a helyének védelme, netán épp a feltűnően szelíd, “törleszkedő” viselkedés adhat okot gyanakvásra, ha pedig a nőstény annak ellenére, hogy nem volt fedeztetve, fészket kezd építeni, akkor biztosak lehetünk a dolgunkban, álvemhes.

Mit tehetünk? Ha csak a fentiekben leírtakat tapasztaljuk, akkor nincs sok teendőnk, ha lezajlik a nagy építkezés, általában elmúlik a késztetés. És az ivarzási cikluson kívüli időben nem is fog jelentkezni. Nagyobb gond ha a tejtermelés is megindul. Ebben az esetben fokozottan kell figyelnünk, hogy az esetleges emlőgyulladást időben felismerjük. Ha idáig fajul a dolog, már állatorvosi beavatkozást igényelhet. Nagyon megelőzni nem tudjuk, hisz a borogatás szinte kivitelezhetetlen nyúlnál, arról nem beszélve, hogy nem biztos módszer.

Sajnos az sem segít, ha fedeztetjük a nőstényt, ugyanis minden ivarzáskor nem lehet, és amelyik hajlamos az álvemhességre, az a kihagyott fedeztetéskor általában mutatja a jeleket.

Amit tehetünk, ha zavar minket a jelenség: próbáljunk olyan egyedeket tenyészésben tartani, amelyek nem vagy szinte soha nem álvemhesek. Az persze kérdés, hogy ezzel esetleg nem az ellenkező hatást érjük-e el, és sikerül a “rossz anyák” felé növelni az állományt. Szóval meggondolandó. És természetesen nem lehet ez egy magas prioritású szelekciós szempont, a küllem és egyéb fontosabb kritériumok előtt.

Azt pedig tartsuk szem előtt, hogy az ilyen nőstényeket ha már nem akarjuk tenyészteni őket, mindenképp ivartalaníttassuk.

Jolly jumper 54

 

Fedeztetés, ahol minden kezdődik

Na persze csak a konkrét fizikális rész. Mert előtte már sokat rágódtunk a mikor, kivel, minek(!) kérdéseken. És mindenre meggyőző választ adtunk magunknak. Mert fontos a “családtervezés”. Ugye…

Tehát kiválasztottuk a szülőket. Hogyan hozzuk össze a randit? Saját tapasztalatom, amit leírok, másnak máshogy is mehet.

Előzőleg tessék elolvasni amit a nyulak szaporodásáról tudni kell, lehetőleg minél részletesebben! Tenyésztésbevételi kor, ivarérettség, tenyészérettség, hormonális háttér, fedeztetési, ellési gyakoriság – hogy pár kulcsszót említsek, amire vagy tudnunk kell a választ, vagy alaposan utána kell néznünk, mielőtt belecsapunk. (Persze csak óvatosan, ha a netről tájékozódunk! Annyi marhaság van fent, lehetőleg kerüljük el ezeket! Ha pl. az oldal szerint egy nyúl “tüzel”, vagy épp másfél évet ír két fedeztetés közti pihentetésnek, netán azt javasolja, hogy ne nézzük meg a frissen született almot, onnan meneküljünk!)

Tehát: alap, hogy a bakhoz visszük a nőstényt. Ugyanis nyúléknál a nőstény szabja meg kivel hajlandó és mikor. Na most a saját helyén még magabiztosabb, így ha épp nincs párzós kedvében, akár jól el is verheti a “betolakodó” bakot. Új helyre kerülve viszont inkább meghúzza magát, vagy épp menekül, ha nem áll készen.

Mielőtt összehozzuk a találkát, nézzük meg, hogy ivarzik-e a nőstény. Aki már gyakorlottabb, a péra színéből azt is meg tudja állapítani, az elején (halványpiros, enyhén duzzadt), időben (piros, duzzadt) vagy már elkésett (lilás, duzzadt) a próbálkozás. A legjobb természetesen, ha időben van, de a nyúl ivarzásának sajátossága miatt lehet próbálkozni a többi időpontban is.

Ha domináns a bakunk, nem lehet gond, ők agilisek, és aktívan próbálkoznak. Az ilyen bakokat a nőstények is jobban szeretik, jobban megállnak nekik. Ha viszont a bak “elsőbálozó”, akkor mindenképp jó, ha egy rutinos nőstényt kap elsőre, aki ha bénázik, azt is elviseli. Sok múlik az első élményen, nálam az a megfigyelés, hogy ha ezek a fedezések rendben zajlanak, pozitív az élmény, akkor a bak is egyre jobban teljesít.

Ha minden rendben, nőstény jó állapotban van, akkor ha betesszük a bakhoz maga a fedezés nagyon gyorsan megvan. A bak ráugrik, keresőmozdulatokat végez, majd betalál és lefordul. Utóbbi megnyilvánulása lehet ijesztő annak, aki nem látott még ilyet, mert teljesen úgy tűnik, mint aki elájult. 😀 De csak rendben zajlott a dolog. Ezután hamar felpattan, és zümmögve dobbantva körülrajongja a nőstényt, ha még otthagyjuk egy darabig. Én kicsit hagyom örülni, majd kiveszem a lányt és megy a helyére. Kb. tíz perc múlva ismétlés, de ha a bak nem azonnal ugrik, akkor kiveszem megint, és kicsit később újrapróbálom.

Elvileg két fedezés elég (egy is elég lenne), de ha a nőstény nehezen vemhesül, akkor aznap pár óra múlva még egyszer átviszem a bakhoz. Nem is maga a fedezés, hanem az ugrálás, esetlegesen ha a bak belekapaszkodik a “hajába” hat stimulálóan. Több fedezés felesleges, nem növeli a kölyöklétszámot.

Ha sikerrel jártunk, akkor pedig kezdődik az izgalmas egy hónapos várakozás.