FOGós FOGas kérdések 1.

A fogakról van már egy kisebb írásom, az egészség poszton belül, de nem lehet eleget beszélni róla. Először egy kis általános alapozás, majd a mini kosorrúak szempontjából nézve beszéljünk a fogakról.

Sok problémát okozhat nyuszink egyik legfontosabb része, a fogazata. Mivel a nyúl úgy van “összerakva” hogy a fogai állandóan nőjenek, ami számára előny, hisz nem kell a fogak elkopása miatt aggódnia (mint mondjuk az elefántnak), így nyugodtan rághatja a legszívósabb növényeket.

Apropó, ha már RÁGás. A nyúl NEM rágcsáló, habár valóban néha sok mindent megrágcsál. De a fogai szerkezete alapján a nyúlfélékhez, a nyúlalakúak rendjébe tartozik. A családfáról bővebben, tudományosabban akit érdekel: nyúlalakúak. És ha már, akkor az üregi nyúl, aki a mi nyulunk őse. Kéretik nem összekeverni a mezei nyúllal, aki csak távoli rokon!

De térjünk vissza a fogazatra. Ami a miénkhez képest eléggé eltérő, mind számában, mind megjelenésében. A nyulak fogakkal születnek. Szám szerint tizenhattal. Sőt, van foguk amelyik már a méhen belül maradandó fogakká cserélődik, tehát mire megszületik, már nem “tejfog” (a felső két metszőfog ilyen). A többi tejfog, ami viszont hamar leváltódik (születés után 18-30 nap körül), így mire a kisnyúl enni kezd, már kész fogazattal rendelkezik. Ez a fogazat aránylag puha, jól kopik, viszont állandóan nő – akár 0,7 mm is lehet hetente a növekedés üteme! (a gyökerei is, nemcsak a fog kilátszó része). Normális esetben ezek a fogak egymással illetve az étellel érintkezve kopnak. Az egymáshoz viszonyított helyzetük adott, úgy van “kitalálva”, hogy rendben tartsa a fogak méretét. Az sem véletlen, hogy a kisnyulaknál a metszőfogak még ráharapnak (vagyis a felsők pont illeszkednek az alsókra), mert amíg nem esznek, csak szopnak, ez biztosítja kopást. Aztán ahogy nő a kölyök, úgy rendeződik a végleges állásba az egész fogazat. A metszők egymás mögé, a felső két nagyobb elől, az alsó kettő mögötte, amit a felső két kis árvafog rátart.

Ha minden rendben, ez a gépezet önfenntartó, pont annyit kopik, mint amennyit nő, és nem kell foglalkozni velük, max. ha a másik funkcióval találkozunk (a harapásra gondolok 🙂 ).

A gond akkor van, ha homokszem kerül a gépezetbe, és a fogállás nem lesz jó. Hogy ez mitől alakulhat ki? Egyrészt abból adódik, hogy a nyulak foga nem ül olyan stabilan az állcsontban, így könnyebben elmozdul fizikai behatásra, vagy sérülés miatt, másrészt náluk nagyon fontos az öröklődése az állkapocs-állcsont párosnak. Ezekben a képletekben ülnek ugye a fogak, így ezek határozzák meg, melyik hol helyezkedik el. Mivel ennek a két koponyacsontnak a mérete egymástól függetlenül öröklődik, így aztán gyakori, hogy egymáshoz képest méreteltérés van. És amíg ez egy embernél maximum esztétikai problémát okoz, a nyulaknál a fogak túlnövését, ami akár halálos kimenetelű is lehet (sőt, maradjunk annyiban, a természetben az), mivel a nyúl nem tud enni, vagy a fog belenő a koponyába…

 

Mit lehet tenni az ilyen probléma kiküszöbölésében tenyésztői szemmel? Általánosan: megfelelő gondossággal kell eljárni a tenyészegyedek kiválasztásánál, és a standardban kerülni kell a szélsőségeket a fejformákban.

Kissé pontosabban: a nyilvánvalóan foghibás egyedek kizárása a tenyésztésből természetes. Régebben megjelent olyan írás, könyv, tanulmány ami a fogazat hibáinak öröklődését próbálta kideríteni. A legtöbbször veleszületett esetekben genetikai problémára utaltak. Volt olyan szemlélet is, hogy amelyik alomban foghibás egyed van, ott a teljes almot, sőt a felmenőket is szelektálni kell, tenyésztésre ne használjuk!

Ez kissé divatjamúlt nézet, bár aki szeretné, tarthatja magát ehhez. De mint fentebb láttuk, a fogazat állása, annak kialakulása egy adott egyednél nagyon sok tényezőtől függ, már akár az anyaméhben is történhet baj.

Az én álláspontom szerint mindent meg kell tenni a probléma feltűnésének mérséklésében, de mivel egyszerű szelekcióval nem szűrhető ki a foghiba, érdemes jól átgondoltan megtenni a lépéseket. Mondjuk én tuti nem “dobok ki az ablakon” egy olyan almot, szülőpárt, ahol egy esetben az egyik utódnál foghiba fordul elő.

Ha adott egyed után rendszeresen születik foghibás kölyök, az más tészta, ott a szülő kiesik a tenyésztésből.

Viszont ha egy pártól születik rendszeresen egy, netán több foghibás utód, ott első lépésben azt nézném meg, hogy más párosítással is előfordul-e a gond. Mivel elképzelhető, hogy csak az adott egyedek koponya-kompatibilitásával van gond. A fentebb említett külön-öröklődés miatt előfordulhat, hogy egyszerűen az állkapocs-állcsont méretek nem stimmelnek.

És hogy mit tehetünk, ha mégis belefutunk? Sajnos, a nyulaknál fogszabályozás nincs, így marad a rendszeres fogrövidítés. Muszáj valahogy karbantartani a folyton növő fogakat, hogy a nyúl normálisan tudjon enni, inni, tisztálkodni.

Mivel a mini kosorrú kerek fejű (ami ugye jelentős eltérés az eredeti, hosszúkás formától), így nagyon oda kell figyelni, hogy lehetőség szerint elkerüljük a fogproblémát. A következő részben ezt járjuk körül, mit tehetünk a “jó ügy” érekében.