Itt az ősz. Gyűjtögess!

Lassan vége a nyárnak. Mivel általában mindenki az iskolakezdéssel, vagy a nyaralás utáni visszarázódással van elfoglalva, talán kevésbé jut eszükbe a nyúlra is gondolni. Mármint a napi teendőkön túl. Pedig nem árt, ha eszünkbe jut, hogy mi lesz télen, amikor nem lehet kiugrani a kertbe vagy erkélyre egy kis zöldért, mert nem lesz. Érdemes ilyenkor kicsit előre gondolkodni és pár nyalánkságot begyűjteni, majd szárítva eltenni télire. Habár nem lesz ugyanaz, de azért nem szokták visszautasítani a szőrös minőségellenőrök így sem a szárított pitypangot, útifüvet, petrezselymet…

Ha jobban ismerjük a növényeket, mehetünk a szabadba gyűjtögetni, magvakat, terméseket is. Jó hétvégi program. 

Szóval kapjon mindenki kosarat, zsákot, zacskót és gyűjtögetésre fel!

Útifű, szederlevél, pitypang, lóhere – mind jó nasi télire.

 

Idős nyuszik dicsérete

A nyúltartás egyik fokmérője, ha nem az első számú, a nálunk élő nyuszi kora. Ha jól tartjuk, az átlagéletkor felett is bőven jó kondiban ugrálhat nálunk kedvencünk. A kor-átszámításról írtam már, érdemes egy picit belegondolni. A most nálam lakó nyuszik közül Tiny bakom a legidősebb, 12 éves múlt. Szóval bőven 100 fölött szaladgál, bár már csak átvitt értelemben, mert inkább megfontoltan halad, ha menni kell valahová.

Mire figyeljen az, akinek idős nyuszija van? Jóformán bármire. Az egészségük ebben a korban azért már ingatag, és persze elhasználódott már a csont, izom, ízület… Sok idős nyuszi szenved szemproblémáktól, gyakori a hályog, illetve a könnycsatorna elzáródás (sokszor összekeverik a szemgyulladással, merthogy ennek is a könnyfolyás a tünete). Az emésztésük sem a régi, így fokozottan figyeljünk arra, mit etetünk. És a legjobb szándék ellenére is előfordulhat, hogy  a nyúl fogy. Ez az az eset, amikor lehetséges, sőt néha kell “hizlaló kajákat” adni. Ha van, jó a lucernaszéna, a fűszéna mellett, lehet adni erősebb tápot, esetleg magasabb cukortartalmú gyümölcsöt, zöldséget (alma, sárgarépa…). Persze mindig tartsuk be, hogy ha eddig nem kapott ilyesmit FOKOZATOSAN szoktatni kell ezekhez! És ha bármi rendelleneset tapasztalunk, akkor álljunk le.

Az alvásigényük fokozódik, hagyni kell pihenni őket (ezt leginkább a gyerekeknek kell elmagyarázni, ők nehezebben értik meg, hogy a játszótárs miért “lassult le”.

És legyünk éberek, ha bármi furcsát veszünk észre, irány a doki! Legyen (remélhetőleg már ebben a korban van) egy jó doki, akit vész esetén akár este is lehet zavarni… Ilyen idős állat esetében már pár óra késlekedés is végzetes lehet, ha nem kerül időben kezelésre.

De reméljük a legjobbakat, hogy nyugalomban telnek a napok, és csak élvezzük egymás jól megszokott társaságát.